2014. december 11., csütörtök



A Görögkör – a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Görögkatolikus Lelkészsége – 2015. február 26-ra meghirdeti a II. Keresztény Tudományos Diákköri Konferenciát. A konferencián ukrajnai és külföldi egyetemek és főiskolák BA, BSc, MA, MSc, SSc, PhD képzésében résztvevő magyar diákjai vehetnek részt.

Célunk a keresztény szellemiségű tudományosság szorgalmazása, a különböző szakterületek keresztény vonatkozásának a megtalálása, a történelmi egyházak örökségének és értékrendjének a tudományos kutatásokban való megjelenítése, keresztény értékrendet valló magyar diákok találkozási lehetőségének a megteremtése.

A feltöltendő pályamunkák formai követelményei
Címlap: A feltöltött pályamunkán kizárólag a cím és a jelige szerepelhet, a fájl neve a jelige legyen. (Kérjük, hogy a pályamunkában ne szerepeljen köszönetnyilvánítás vagy bármilyen egyéb adat, ami a dolgozatot beazonosíthatóvá teheti.)
A dolgozatok terjedelme minimum 20.000, maximum 30.000 leütés (karakter szóközzel) lehet, amibe a (láb)jegyzetek, a tartalom- és irodalomjegyzék is beleszámít, a mellékletek viszont ezen kívül értendők. Formai követelmények: Times New Roman CE betűtípus, 12-es betűméret (jegyzetek Times 10-essel), szimpla sorköz. Margók: felső: 2,5 cm; alsó: 2,5 cm; bal: 3 cm; jobb: 2 cm. A dolgozat magyar vagy idegen nyelven adandó be, bekötve vagy egybefűzve.
Nevezni csak eredeti, eddig még nem publikált, s máshol elő nem adott munkával lehet.


A nevezést elektronikusan a gorogkor.kmf@gmail.com címre és nyomtatva a következő címre kérjük eljuttatni: 90202, Beregszász, Rákóczi tér 6. (Római Katolikus Plébánia Iroda, a templomudvarban jobbra, hétköznaponként 9-16 óra között).

Jelentkezési határidő (összefoglaló leadásával): 2015. február 2.
Dolgozatok leadási határideje: 2015. február 9.
Információ:
e-mail: gorogkor.kmf@gmail.com
tel: +380508255542 Marosi István

A nevezési lap letölthető az alábbi linkről:
https://docs.google.com/document/d/10IVTZMYpn0Fyui2l4nI44b56qTJyTdRwQDRIay3harQ/edit




2013. április 23., kedd

Kárpátaljai Katolikus Egyetemista és Főiskolás Hétvége


A Hit által leszek gyermeked
Április 19-20-án a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumban, első alkalommal került megrendezésre a hagyományteremtő szándékkal életre hívott Kárpátaljai Katolikus Egyetemista és Főiskolás Hétvége.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Görögkatolikus Főiskolai Lelkészség (GörögKör), a Görög- és Római Katolikus Ungvári Diák Közösség (GRUnD), a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet, a Sztojka-líceum és annak Öregdiák Szövetsége, az Összetartozunk közös szervezésű összejövetelén a Rákóczi-főiskola és az Ungvári Nemzeti Egyetem egykori és jelenlegi diákjai, valamint az Ungvári Boldog Romzsa Tódor Teológiai Akadémia kispapjai vettek részt.
A mindennapok és az iskola nehézségei, taposómalma közepette néha nehéz jó és engedelmes gyermeke lenni Istennek, s hálásnak lenni a tőle kapott kegyelemért. Néha talán hitünk is meginog? De mi egyáltalán a hit? Honnan kapjuk, s mit tehetünk erősítése érdekében? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a „sorstársakkal.”
A találkozó 19-én délután beszélgetéssel, ismerkedéssel, táncházzal vette kezdetét, melyet Szilágyi László koreográfus és felesége, Tóth Gabriella vezettek.
A második nap elmélkedéssel, előadásokkal telt. Az első előadó Pősze Roland, mátyfalvai áldozópap volt, akivel a hitünkkel kapcsolatos kérdéseket feszegettük. Roland atya felhívta figyelmünket arra, hogy ahogy a diplomához, úgy a hithez vezető utat is végig kell járni, lépésről-lépésre haladva a lépcsőfokokon. Ehhez pedig jó alap kell – Hit. Hitünket, ezt az Istentől ingyen kapott ajándékot megélni, cselekedetekkel bizonyítani, erősíteni kell. Rá kell bíznunk magunkat Istenre: bízni, elfogadni, remélni. Hisz ahogy Máté evangéliumában is olvashatjuk, akinek akkora hite van, mint egy mustármag, az hegyeket képes megmozgatni. Az előadás után kiscsoportos beszélgetések következtek, melyek során hitünk forrásáról, hittel kapcsolatos élményeinkről, hitünk megéléséről, s arról beszélgetünk, hogyan segíthetünk másoknak saját hitünkkel.
Ezután Marosi István, a GörögKör vezetője tartott előadást „… ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban.” – hogyan gondolkod(j)unk a keresztény értelmiségi létről címmel. Előadása során az emberi, értelmiségi és keresztény létről, ezek kapcsolatáról volt szó. Magát az értelmiségi létet, s azt próbáltuk közösen megfogalmazni, kik is az értelmiségiek, mitől azok, s milyen szerepet töltenek be a társadalomban. Szó volt arról is, mi teszi az embert emberré. Az előadás tanúsága: az ember test, lélek és szellem egysége, s ezek folyamatos fejlesztése tesz bennünket felnőtt, tudatos emberré.
Műhelymunka is volt, melynek középpontjában a részt vevő közösségek életének színesebbé, tartalmasabbá tétele, s a közös együttműködés, programok álltak.
A nap során tanúságtételre is sor került. Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke beszélt életéről, hite megéléséről, munkájáról, a kárpátaljaiak életének aktuális kérdéseiről, családról, s annak fontosságáról.
Az egyénileg és közösségünkre nézve is igen hasznos találkozó vecsernyével, filmnézéssel, a hétvége összegzésével zárult.
„A keresztényeket sem területi, sem nyelvi szempontból, még faji szempontból sem lehet megkülönböztetni a többi embertől. Sehol nincsenek olyan városok, melyekben mint sajátjukban laknának, nincs külön nyelvük sem, melyet beszélnének, nincs sajátos, rájuk jellemző életmódjuk. [. . .] Saját hazájukban laknak, de mégis jövevényekként; mindenben részt vesznek polgárokként, de mindent elviselnek mint idegenek; bárhol, idegenben is otthon vannak, de minden haza idegen számukra. [. . .] Mindenkit szeretnek, mindenki üldözi őket. [. . .] Jótevők, akiket gonosztevőkként büntetnek. [. . .] Egészen egyszerűen: ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban. . .” (Levél Diognétoszhoz).



2013. április 18., csütörtök

Veres Ágota festőművész látogatása a GörögKörben



A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő, katolikus fiatalokat összefogó Görögkatolikus Főiskolai Lelkészség (GörögKör) múlt heti alkalmán vendégeskedett Veres Ágota festőművész, a Kárpátaljai Magyar Képző-és Iparművészek Révész Imre Társaságának tagja.
A GörögKör heti rendszerességgel megtartott alkalmain kívül egyéb rendezvényeket, kiállításokat, konferenciákat, előadásokat is szervez a görögkatolikus hittel és vallással kapcsolatban. Veres Ágota látogatása mégis különleges alkalom volt, hisz egy művész mondta el gondolatait a művészetről. A művészet szemléléséről, megfogalmazásáról, a mostanság divatos giccsekről, a képzőművészeti alkotásokban rejlő szépségről egyaránt szó esett, s mind a művésznő, mind a görögkörösök kifejtették véleményüket.
Veres Ágota az alkalomról így nyilatkozott:
– GörögKör – kötetlen beszélgetés, otthonosság-érzés… Nekem nagyon tetszett! S azért beszéltem ezekről a dolgokról, mert Isten, a művészet, a szépség, a misztérium számomra a valódi értékek. Ezeknek a fogalmaknak a vizuális kifejezését, megfelelő helyen való kezelését nagyon fontosnak tartom. Szerettem volna erre felhívni a résztvevők figyelmét. A szép dolgok relatív mivoltára, Isten jelenlétére az alkotásban, Isten megfogalmazására a művészetekben.

2013. április 4., csütörtök

Katolikus Egyetemista és Főiskolás Találkozó


Nagyböjti hangverseny Beregszászban


Nagyböjti hangversenyt szervezett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő GörögKör. Az alkalomra az intézmény Esztergom termében került sor.
A március 12-én rendezett esemény délután öt órakor kezdődött, a főiskola impozáns termét – a hangverseny hangulatának megfelelően – tömjén illata és gyertyák fénye töltötte be.
A rendezvényen megjelent Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye főpásztora, Luscsák Nílus, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye segédpüspöke, Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Demkó Ferenc, a Beregszászi Esperesi Kerület esperese, Tóth István, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke, Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének alelnöke, a görögkatolikus esperesi kerület papsága, a Sztojka-líceum diákjai, tanárai és számos érdeklődő.
A közel kétszáz fős hallgatóságot Marosi István, a GörögKör vezetője köszöntötte, felhívva a jelenlévők figyelmét arra, hogy az éneklés egyben imádság is, majd átadta a helyet a nyíregyházi Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola kispapjaiból álló Szent Damján kórusnak. Tolmácsolásukban bizánci dallamú, görög, magyar és ószláv nyelvű egyházi és népénekeket hallhattunk. Őket az ungvári Boldog Romzsa Tódor Görögkatolikus Teológiai Akadémia hallgatóiból álló kórus követte. Ószláv szövegű tropárokat, magasztalásokat, könyörgéseket és énekeket adtak elő.
Az előadások között Fülöp és Nílus püspök atyák nagyböjti gondolatai hangzottak el.
A műsor végén Orosz Ildikó köszönte meg a részvételt, kiemelve, hogy a főiskola szívesen biztosít helyet az imádság számára is, ahogy tette azt egy héttel korábban a református egyház evangelizációs estéin.
A hangverseny után a főiskola Győr termében közös agapé és beszélgetés zárta az estét.
Marosi Anita


Firczák konferencia



Firczák Gyula az utó­kor által boldog bé­keidőknek nevezett korszakban, 1891 és 1912 között állt a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye élén. Ám ha alaposabban megvizsgáljuk ezt az időszakot, akkor kiderül, hogy ugyanúgy társadalmi, szociális és vallási feszültségektől volt terhes, mint a rákövetkező évtizedek. Firczák Gyulának tehát igen nehéz körülmények között kellett helytállnia egyházi vezetőként és országgyűlési képviselőként egyaránt. Gazdag életműve mindenképpen tanulmányozásra érdemes, munkássága példa az utókor számára.
Firczák Gyula halálának 100. évfordulója alkalmából számos neves előadó részvételével nagyszabású emlékkonferenciát rendeztek a Rákóczi-főiskolán. Az egybegyűlteket Marosi István görögkatolikus lelkész, köszöntötte. Megnyitó beszédében Orosz Ildikó, a főiskola elnöke a cselekvő együttműködés látható jelének nevezte a tanácskozás létrejöttét. Méltatta a főpásztornak a munkácsi egyházmegye hitéle­tének, tanügyének, hitközségeinek felemelkedése, híveinek szellemi, anyagi felvirágoztatása érdekében kifejtett tevékenységét Tóth István beregszászi magyar főkonzul, Tilki Attil, parlamenti képviselő, Fehárgyarmat polgármestere, Demkó Ferenc görögkatolikus esperes. Janka György magyarországi egyháztörténész előadásában arról szólt, hogy bár az osztrák-magyar monarchia ebben az időszakban gyors gazdasági fejlődésnek indult, ám a élet ezzel együtt számos problémát vetett fel. Ilyen volt a mindinkább leszakadó régiók – közéjük tartozott vidékünk is – felemelése. A polgári házasság intézményének, illetve a magyar nyelvű liturgia bevezetése azokban az egyházközségekben, ahol a hívek anyanyelve magyar volt szintén nem ment egy csapásra.
Csatáry György, a főiskola történelemtanára arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkácsi görögkatolikus püspökség levéltára a legnagyobb irategyüttes, amely a kárpátaljai levéltárban megtalálható. Ebben a gyűjteményben kutathatjuk nem csupán az egyházi élet, hanem a politika, a kultúra, a tudomány kérdéseinek összefüggéseit. Ez az a dokumentumgyűjtemény, amelyből közel félezer esztendőre visszamenőleg kiolvasható vidékünk múltja.
A nap folyamán számos előadás hangzott el Firczák Gyula főpásztori, valamint országgyűlési és népnevelői tevékenységéről, a hajdúdorogi egyházmegye felállításában játszott szerepéről, a magyar nyelvű liturgikus könyvek kiadásának megszervezéséről, s a püspök által kezdeményezett számos társadalmi akció – például a hegyvidéki szociális reformprogram – sikeréről és annak visszhangjáról.
Ugyanezen a napon került sor annak a nagyszabású kiállításnak a megnyitójára, amely Firczák Gyula munkácsi püspök életét és korát hivatott bemutatni. (A tárlatot Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya, a főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának igazgatója, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatója nyitotta meg.) A görögkatolikus szertartás megtartásához szükséges egyházi kellékek mellett bemutatásra kerültek azok a dokumentumok, amelyek a múlt század végén, illetve az ezredfordulón történt jeles eseményeket – például a magyar honfoglalás ezredik évfordulója – örökítik meg.
Kovács Elemér