A Hit által leszek
gyermeked
Április
19-20-án a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumban, első
alkalommal került megrendezésre a hagyományteremtő szándékkal életre hívott
Kárpátaljai Katolikus Egyetemista és Főiskolás Hétvége.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar
Főiskolán működő Görögkatolikus Főiskolai Lelkészség (GörögKör), a Görög- és
Római Katolikus Ungvári Diák Közösség (GRUnD), a Görögkatolikus Ifjúsági
Szervezet, a Sztojka-líceum és annak Öregdiák Szövetsége, az Összetartozunk
közös szervezésű összejövetelén a Rákóczi-főiskola és az Ungvári Nemzeti
Egyetem egykori és jelenlegi diákjai, valamint az Ungvári Boldog Romzsa Tódor
Teológiai Akadémia kispapjai vettek részt.
A mindennapok és az iskola nehézségei,
taposómalma közepette néha nehéz jó és engedelmes gyermeke lenni Istennek, s
hálásnak lenni a tőle kapott kegyelemért. Néha talán hitünk is meginog? De mi
egyáltalán a hit? Honnan kapjuk, s mit tehetünk erősítése érdekében? Többek
között ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a „sorstársakkal.”
A találkozó 19-én délután beszélgetéssel,
ismerkedéssel, táncházzal vette kezdetét, melyet Szilágyi László koreográfus és
felesége, Tóth Gabriella vezettek.
A második nap elmélkedéssel, előadásokkal
telt. Az első előadó Pősze Roland, mátyfalvai áldozópap volt, akivel a
hitünkkel kapcsolatos kérdéseket feszegettük. Roland atya felhívta figyelmünket
arra, hogy ahogy a diplomához, úgy a hithez vezető utat is végig kell járni,
lépésről-lépésre haladva a lépcsőfokokon. Ehhez pedig jó alap kell – Hit.
Hitünket, ezt az Istentől ingyen kapott ajándékot megélni, cselekedetekkel
bizonyítani, erősíteni kell. Rá kell bíznunk magunkat Istenre: bízni,
elfogadni, remélni. Hisz ahogy Máté evangéliumában is olvashatjuk, akinek
akkora hite van, mint egy mustármag, az hegyeket képes megmozgatni. Az előadás
után kiscsoportos beszélgetések következtek, melyek során hitünk forrásáról,
hittel kapcsolatos élményeinkről, hitünk megéléséről, s arról beszélgetünk,
hogyan segíthetünk másoknak saját hitünkkel.
Ezután Marosi István, a GörögKör vezetője
tartott előadást „… ami a testben a
lélek, azok a keresztények a világban.” – hogyan gondolkod(j)unk a keresztény
értelmiségi létről címmel. Előadása során az emberi, értelmiségi és
keresztény létről, ezek kapcsolatáról volt szó. Magát az értelmiségi létet, s
azt próbáltuk közösen megfogalmazni, kik is az értelmiségiek, mitől azok, s
milyen szerepet töltenek be a társadalomban. Szó volt arról is, mi teszi az
embert emberré. Az előadás tanúsága: az ember test, lélek és szellem egysége, s
ezek folyamatos fejlesztése tesz bennünket felnőtt, tudatos emberré.
Műhelymunka is volt, melynek
középpontjában a részt vevő közösségek életének színesebbé, tartalmasabbá
tétele, s a közös együttműködés, programok álltak.
A nap során tanúságtételre is sor került.
Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke beszélt életéről,
hite megéléséről, munkájáról, a kárpátaljaiak életének aktuális kérdéseiről,
családról, s annak fontosságáról.
Az egyénileg és közösségünkre nézve is
igen hasznos találkozó vecsernyével, filmnézéssel, a hétvége összegzésével
zárult.
„A keresztényeket sem területi,
sem nyelvi szempontból, még faji szempontból sem lehet megkülönböztetni a többi
embertől. Sehol nincsenek olyan városok, melyekben mint sajátjukban laknának,
nincs külön nyelvük sem, melyet beszélnének, nincs sajátos, rájuk jellemző
életmódjuk. [. . .] Saját hazájukban laknak, de mégis jövevényekként; mindenben
részt vesznek polgárokként, de mindent elviselnek mint idegenek; bárhol,
idegenben is otthon vannak, de minden haza idegen számukra. [. . .] Mindenkit
szeretnek, mindenki üldözi őket. [. . .] Jótevők, akiket gonosztevőkként
büntetnek. [. . .] Egészen egyszerűen: ami a testben a lélek, azok a
keresztények a világban. . .”
(Levél Diognétoszhoz).
